Jelzáloghitel vagy lízing? Vajon kinek éri meg a lakáslízing? Mikor lehet jó megoldás? Jobb-e, mint a lakáscélú jelzáloghitel? Érdemes lízingelni? Először is nézzük, mi is az a lízing? A lakáslízing azt jelenti, hogy a vevő a kiszemelt ingatlanhoz úgy jut hozzá, hogy azt egy lízing cégen keresztül veszi meg. Ez azt jelenti, hogy a lízingcég lesz az ingatlan tulajdonosa és a vevő, azaz TE lízingdíjat fizetsz havonta neki ezért (akárcsak a hitel havi törlesztő részletét fizetnéd), majd a futamidő lejártakor a tiéd lesz az ingatlan. A lízing leginkább azoknak lehet jó megoldás, akik vagy nem rendelkeznek igazolható jövedelemmel, vagy rendelkeznek, de mondjuk nincs elég önerőjük, hogy meg tudják venni a kiszemelt lakást. Jó lehet azoknak is, akik pl. céges költségként le akarják írni a lízingdíjat, hiszen ha a vállalkozás lízingel, és esetleg irodaként bérbeveszik a lakást, akkor a bérleti díj költségként elszámolható. Aztán szintén jó megoldás lehet azoknak, akik befektetési céllal vennék, és bérbeadnák az ingatlant. Így a bérleti díjból fizetni tudja a lízingdíjat, és később a tulajdonába kerül a lakás. Mindezek mellett nem árt csokorba szedni a lízing előnyeit és a hátrányait egyaránt! Előnyök: A lakáshitelknél általában kedvezőbbbek a díjai. Jövedelem igazolással akár 80%-os finanszírozás is lehetséges. Egyszerűbb és gyorsabb hitelbírálat. Kamatmentes ÁFA-finanszírozás (nyílt végű pénzügyi lízing), így csak a lakás ÁFA nélküli részére fizetsz kamatot a lízingbeadónak, az ÁFA részt kamatmentesen kell törlesztened. Előtörlesztési, végtörlesztési lehetőség ugyanúgy van. Megjelölheted, hogy a futamidő végén ki legyen a lakás tulajdonosa. A lakáslízing hátrányai: A lízingelt lakás nem a te neveden lesz, nem leszel tulajdonos, csak tulajdonosi jogokat gyakorolsz. Mivel nem vagy tulajdonos, így értékesíteni sem tudod az ingatlant (kivéve előtörlesztéssel). A hitelhez képest magasabb az illetékfizetési teher, mivel kétszer kell megfizetni a lízingdíjat. Egyszer, amikor a cég nevére kerül (ez 2%), és egyszer, amikor te nevedre kerül az ingatlan (nomál lakásszerzési illeték). Általában magasabb induló költségekkel kell számolnod. A kockázatokat a lízingbe vevő viseli. Mivel nem kerül tulajdonodba a lakás, így állami támogatásokat sem igényelhetsz hozzá (szocpol, stb.). Kockázat lehet, ha kis cégtől, vagy magáncégtől lízingelsz, hiszen ha az becsődöl, akkor az ő tulajdonában lévő ingatlanokat is érintheti egy végrehajtás – és mint tudjuk, a lízingelt ingatlannak a lízingbe adó a tulajdonosa. A lízingnek két formája van, a zárt végű és a nyílt végű lízing. A kettő között az a különbség, hogy zárt végű lízing esetén a futamidő végén automatikusan tulajdonosa leszel a lakásnak, így már a futamidő elején meg kell fizetned a kétszeres illetéket.Nyílt végű lízing esetén a futamidő végén kell nyilatkoznod, hogy megvásárolod-e maradványértéken az ingatlant. Így a második illetéket csak a futamidő végén kell megfizetned.   Igazából azoknak érdemes ezt a konstrukciót választani, akik máshol nem kapnának jelzáloghitelt akár az életkoruk vagy jövedelmi helyzetük, stb. miatt. Összességében azt mondhatjuk tehát, lehetnek olyan élethelyzetek, amikor a lízing jelenti az egyetlen megoldást a lakásvásárlásra. Adok a véleményedre, Te is sokat segíthetsz nekem, ha értékeled a fenti információkat. Innem látom, milyen témákról érdemes a továbbiakban írnom az oldalon. Jelöld be a csillagokkal, mennyire tetszett a cikk. Oszd meg: 2008-10-22 18:45:53 Cimkék: főoldalra